KÖZÖSSÉGI TÉR FEJLESZTÉS – PÉCS KELETI KAMPUSZ

Posted on

FOLYTONOSSÁG

Az építészetben egyre gyakrabban felmerülő igény, hogy a hosszútávú gondolkodást a rövidtávú lehetőségekkel tudatosan össze kell hangolni. A jelen folytonosan változó társadalmi és funkcionális elvárásai egyaránt jellemzik e korszellemet, mint a fenntarthatóság távlati céljai. E két, látszólag eltérő stratégia közötti ellentmondás akkor oldható fel, ha sikerül szétszálazni a kettő terepét. Ilyenformán a hosszútávú elgondolás egy keretté válik, melyet a rövidtávú igények töltenek meg tartalommal. Egy épület esetében ez úgy érhető el, ha a nehezen mozdítható elemeket; tartószerkezetet, vizesblokkokat tekintjük keretnek, olyan tágra húzva fennmaradó terület határait, amennyire lehetséges, hogy a tartalom minél flexibilisebben tudja kitölteni, mobíliákkal megoldva a térlehatárolást. A városi szövet esetében ez ugyanígy működhet. A keretek határait kell jól eltalálni ahhoz, hogy a rövid és hosszútávú gondolkodás előnyei egyaránt érvényesülni tudjanak.

A keleti kampusz fejlesztése Pécsett szorosan összefonódik a város jövőképével. A keretek itt túlmutatnak a kampusz területén, s elhúzódnak a Zsolnay Kulturális Negyedig. Ami az Európa Kulturális Fővárosa fejlesztés kapcsán elkezdődött, be kell fejezni; össze kell kapcsolni a negyedet a belvárosi szövettel. Ebben kulcsfontosságú a belváros kiterjesztése a várost használók mentális térképén a negyed irányába. Ennek egyik fontos lépése a terület gyalogos visszafoglalása, a gépkocsik eluralkodásának visszaszorítása, az EKF fejlesztések, a könyvtár, tudás- és koncertközpont helyzetbe hozása. A másik a hely városi sűrítése, melynek első eleme a keleti kampusz kapujaként viselkedő két tömb épületté csomósodása.

TÁJÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS

A keleti kampusz megteremtése szempontjából a jelenlegi kapcsolatok közül a legértékesebb a 48-as tér és az A épület közötti árkád által biztosított. Ez a 48-as teret a kampusz fogadótereként értelmezi.

A 48-as tér Vasvári Pál utca és Egyetem utcai sarka újabb  fontos támadópontja lehetne a kampusznak, mely kapcsolat megerősítésének feltétele a Vasvári Pál utca forgalomcsökkentése és a tér sarkában található zöld folt megnyitása. Érdemes lenne a kapcsolatot fejleszteni az KTK épület és AJK épület területe között is, melynek feltétele szintén a Vasvári Pál utca forgalomcsökkentése, valamint a kerítések bontása, a két tér egyidejű, azonos szellemiségben történő fejlesztése.

Az AJK épület és Rektori Hivatal közötti kapcsolat erősítése is fontos cél lehet, ám erre a jelenlegi kis kapcsolat nem alkalmas hosszú távon. Tőle délre ideálisabb kapcsolat alakulhatna ki, ám a terepi adottságok ezt csak jelentős beavatkozások és a Rektori Hivatal kertjének teljes újraszervezése tehetné lehetővé.

A 48-as tér tengelyének folytatása is lehetséges lenne  hosszútávon, ezzel a kampusz tereinek kiegyenlített kapcsolatait biztosíthatnánk, ám ez csak a Rektori Hivatal teljes kertjének újra értelmezése, a parkoló kihelyezése esetén lenne lehetséges.

Private / public terek

A terület adottságai, terepviszonyok alapján különülnek el azon terek, melyek:

az egyes épületek szabadtéri egységei lehetnének, ezáltal kisebb léptékűek, elsősorban a kapcsolódó épület használóit szolgálják ki;

valamint az “összkampuszi terek”, melyek a várható látogatók számában és összetételében is jelentősen eltérnek. Ezen téregység összefűzi a kampusz épületeit, kapcsolatot teremt a  környezettel, magában foglalja a fő érkezési pontokat.

Ezekhez kapcsolódhatnak elsősorban szolgáltatói funkciók is.

a Rektori Hivatal kertjének újraszervezése esetén kialakítható potenciális kapcsolatrendszer, mely feltárja az egész kampuszt

Borítottság

A kampusz területén megfigyelhető, hogy a hallgatók legszívesebben az árnyas területeken tartózkodnak (kávézó, AJK épület előtti terasz). A kampusz területén a megjelölt foltokban figyelhető meg zárt, értékes lombkorona szint, mely a terület fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolja.

Az intimebb, kisebb léptékű terek elsősorban a nagyobb borítottsággal rendelkező területeken lehetnének fejleszthetőek, míg az összkampuszi tereken e tekintetben nagyobb változatosság jelentkezhet.

KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA

A kampusz távlati fejlesztési irányába kellett beilleszteni a megbízó rövidtávú igényét, miszerint a KTK-ÁJK tömb szervesebb kapcsolatba kerüljön az épített és természeti környezetével, közvetlenebb legyen a közösségi kertkapcsolat, intenzívebb legyen a közösségi kerthasználat és az új bejárat közösségi térként is működjön.

Megvizsgálva a terület léptékét a kertet több kisebb udvarra bontottuk, ahol a 20-25m-es távolság adta a szerkesztés alapját, ahol az ember még felismeri az arcokat, ezáltal lehetővé téve a közösségi tér sűrűségének kialakulását a szabad térben. Az udvarokat és a meglévő ÁJK kijáratokat egy fedett-nyitott térsor kerengő-tornácként szövi össze. A belső közösségi terek erre a térsorra vannak felfűzve, melyek leginkább akusztikailag válnak el;

– a közösség hangos, az épület nyitvatartásától független publikus tere az “orangeri” a forgalomcsökkentett Vasvári Pál utcára van kifuttatva, de a kertre néz

– a bejárat két szint magas közösségi térré szélesedik, mely köztes akusztikai szintet jelent a hozzákapcsolódó félpublikus közösségi térrel együtt

– a legcsendesebb zóna a KTK nyugati szárnya, mely az udvarával együtt egy befelé forduló teret eredményez

FÉNY

A benapozás-vizsgálat mutatott rá, hogy mely zónákat érdemes árnyékolni fedett-nyitott szerkezettel és a lombkoronákkal, illetve melyek azok, amiket a szomszédos épületek többnyire árnyékba borítanak. Az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe vettük, mikor a természetes fények szükségén túl a változó fényviszonyok igényét is a koncepció részévé tettük. Ezt finom egyensúlyban kell tartani az energetikailag kellemetlen közvetlen napsugárzásból fakadó túlzott hőterheléssel.

HASZNOSSÁG

A közösségi terekkel olyan zónák jönnek létre, melyek az egyetem hagyományos funkcióinak, a tanulás tereinek szerepén túl képesek betölteni a közösségteremtő, inkubátor, co-working, különböző szakterületeken átívelő kapcsolatteremtő szerep betöltését, mindezt a rendezvényektől kezdve a kiscsoportos foglalkozásokon túl az egyéni elmélyedést segítő terek sokszínűségéig.

FENNTARTHATÓSÁG

 

A külső kapcsolattal bíró terek együtt és külön-külön is kiadhatók, szervezhetők. A egyetem biztonságos működését az egyes helyiségek beléptető rendszere adja, s a portaszolgálatot inkább egy információs szolgálat váltja fel.

A szabad tér intenzív használatához hozzátartozik egy külső gazdasági szereplő bevonása, aki üzemelteti az orangerit. Közvetlen érdekévé válna terület rendben tartása, napi életének szervezése, mint például az eltolható térelhatárolók működtetése, ezáltal vonzó hely kialakítása, mely számára, mint fogyasztótér térül meg.

A kampusz egységes identitásának megfelelően az egyes tömbök között szabadabb átjárást tettünk lehetővé, melyet este 8 után tartanának zárva. Ettől eltérő az “orangeri”, mely önállóan is képes hosszabb nyitvatartásra.

A gazdasági bejáratnak külön kapuja van, innen a feltöltés kézikocsival történik.

PARKOLÓK

A kampusz területének forgalomcsökkentett gyalogos és kerékpáros  közlekedéséhez az autókat összevont parkolókban helyeztük el a Bacsó Béla út mentén, illetve a Rektori Hivatal Dohány utcai bejárata mellett, fedett-nyitott parkolóban, mely kihasználja a 48-as tér és a Dohány utca szintkülönbségét.

TÁVLATI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

A parkolási kérdéssel összefüggésben Dohány utca mellett irányoztunk elő egy öt szintes épületet, mely a parkoló szinten kívül 1500 m2 bruttó szintterülettel bír.

A 10-es tömb területén egy 3500 m2-es fejlesztést irányoztunk elő.

ÚJ KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS PLÉBÁNIA PASARÉTEN

Posted on

II. díjas meghívásos tervpályázat

HELY

Pasaréten a  f o l y t o n o s s á g valódi tartalommal bír. Ahogy közösségi és szellemi értelemben, úgy az épített környezet minőségében egyaránt: ezt kell csupán tovább építeni.

Közösség kovácsolásához a ferences hagyományok szerint kezdetben elegendő egy tál pogácsa, melyet elhelyezünk egy asztalon. “Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek…” Ám ahhoz hogy ki tudjon bontakozni a közösség szellemisége, az épített környezetnek kell keretet biztosítani. A keret t ö b b f é l e   t é r i   m i n ő s é get jelent, lehet

– kifelé kommunikáló, nyitott, befogadó, hivogató, marasztaló

– és befelé figyelő, mely védettséget ad, csendet, nyugalmat.

Leggyakrabban mindezt a  s z a b a d   t é rben tudjuk elképzelni és megélni, miközben lágyan süt a nap, friss szellő lebben s a közösség derűs hangjait nem zavarja semmi.

Rimanóczy nagy mestereket idéző módon egy s z e r k e s z t e t t  r e n det teremtett a buszforduló-bisztró horizontális erővonalaival és a torony hangsúlyos vertikális elemével. Ezt a szövetet szükséges továbbszőni. Koncepciónkban a h o r i z o n t á l i s elem folytatását választottuk, mert a közösségi ház helyszínéül választott telek ezzel oly módon tud egységet képezni, hogy az kölcsönös előnyökkel járva szimbiózist jelent, erősítve a P a s a r é t i   t é r   v á r o s i   a l k ö z p o n ti szerepét.

FÉNYEK – HANGOK

A kitűzött cél, hogy a közösségnek keretet biztosítsunk, szoros összefüggésben van a városi szövet léptékével. A meglévő adottságok: így a templom előtti tér illetve a kvadrum elemzése jól mutatja azt a nagyságrendet, mely jellemző erre a helyre és kellő intimitást ad, de a fény jól átjárja. Ezt a léptéket szőttük tovább a közösségi ház esetében is többféle minőségben:

– az invitáló előkert

– a zárt belső

– a védett hátsó kert hármasságával

– és az ezek feletti szellős tetőterasszal.

E helyeket szövi körbe a  k é r e g, mely az előkert körül kerti pavilonná válik, az épület mellett árnyékolóként és közlekedőként viselkedik, a hátsó kert körül akusztikai fontosságú: egyrészt a szomszédok felöl érkező zajokat szűri, másrészt a rendezvények is kevésbé zavarják a külső környezetet. E hangelnyelő kéreg egyúttal nézőtér, játszótér, szabadtéri konyha szerepét is betölti.

A ház egészén kulcsfontosságú a  n y i t h a t ó   f a l a k  szerepe, hiszen amint jobb idő van, megnyitásukkal azonnal közelebb kerülünk a vágyott szabadtér felé, akár napi szinten is. Érdemes megfigyelni a szomszédos bisztró nyitható üvegfalát ebben a tavaszi-őszi időszakban, mely a reggeli órákban még zárva van, délelőtt kezdik megnyitogatni, délre teljesen kitárul, s mindenki inkább az üvegfal melletti székeket foglalja el semmint a benti helyeket.

HASZNOSSÁG

A  t e l j e s   h o s s z á b a n   n y i t h a t ó – z á r h a t ó    t e r e k k e l  a kevés hely többcélú felhasználása is megvalósul. A terek használatának elosztásánál elsődleges szempont volt a kert-terasz-udvar meglévő adottságaihoz való kapcsolódás. Az utca felöl befogadónak kell lenni, de nem az épület hívogat, hanem az emberek, akik benne vannak, így egy olyan

c s a l o g a t ó  – divatos szóval – p r o j e k t  t e r e t hoztunk létre, mely közösségi események színtere, kávézó, étkeztető, kiállító vagy éppen termékárusító felület, ahol az adventi koszorúkötéstől a lelkiségi könyvvásárig, a zarándoklatok fotókiállításaitól a plébánia történetét bemutató vetítésig, a szociális ellátás keretén belül a déli ebédosztástól a krumpliebédig számtalan átmeneti kül/beltéri történés helyet kaphat. E tér természetesen a közösségi ház belsejében zajló eseményeinek nyüzsgő előtere, mely önmagát hirdeti az utcán, így bevonva azokat is, akik nem tudnak e hely programjairól.

Az u t c a i   s z i n tnek e l o s z t ó   s z e r e p e van, a párhuzamos működés és szétválaszthatóság érdekében külön lejáratot biztosít a kertbe, lefelé a hátsó kertbe,  felfelé a tetőteraszra, az irodába és külön gazdasági bejárattal a konyhába. Fontos, hogy az étellift mindkét irányba tud nyílni, így a külső és belső igényeket is kiszolgálja. A bisztró kertjéhez kell kapcsolódnia a nagy előadóteremnek, melynek belmagasságigénye meghatározza az utcai megérkezés szintjének galériás terét. A bejárattól áttekinthető a belső közlekedés, a nagyterem akusztikai üvegfalán keresztül. A termek sötétítése egyszerű akusztikai hangelnyelő függönnyel megoldható.

A cellás irodai kialakítás helyett a közösségi munkavégzést választottuk, mely külön hasznosítható közösségi térként, vagy bérbeadható akár az utca szinten, akár a tetőterasz mellett, akár napi órarendre lebontva, akárcsak a co-working munkahelyeken, gördíthető, zárható mobíliákkal.

FENNTARTHATÓSÁG

A kiadhatóság, a termek egyidejű kihasználtsága, a többcélú terek nemcsak a felesleges túlépítést optimalizálják, segítenek abban is, hogy ne kelljen többszörösen kifűteni a tereket. Az egyre komolyabb energetikai megfontolások azt a kérdést is felvetik, hogy érdemes-e egész évben fűthető és hűthető helyeket teremteni, vagy érdemes esetleg megkülönböztetetten gondolkodni. Ez utóbbit tesszük, amikor javasoljuk

– az utcával határos nyitható pavilont ugyan fűthetőnek kialakítani, de nem a leghidegebb néhány hétre méretezve a hőleadó felületeket,

– a hátsó kerti színt, mely inkább a melegebb hónapokban érdekes, fűtetlen módon kialakítani.

– A tájolás, az árnyékoló rendszer, a nagy felnyíló felületek révén a tömegek könnyű átöblíthetősége nem teszi szükségessé az épület hűtését, mégis felmerülő igény esetén a hőcserélős rendszer kiválasztásával együtt érdemes megfontolni.

A anyagok kiválasztása is ezt az elvet követi. A napi hőingadozás csillapítása érdekében szabad hőcsillapító felületek vannak. A telken jelenleg álló, meglévő társasház bontása nem magától értetődő, de a kinyerhető t é g l át felhasználtuk az akusztikai kéreg és kerítés anyagaként, s a vasbeton váz kitöltő falazataként is megjelenik a közösségi ház esetében. A téglafelület csak vékony glettelést kap, melyen átsejlik a tégla faktúrája. Hatásában közel kerül a templom vakolt világához, de annál kevésbé sérülékeny, vizuálisan gazdagabb, kevéssé koszolódó, helyileg is javítható, fenntarthatóbb anyagot eredményez.

Az épület szerkezetileg egyszerű vasbeton vázas, a nagy megnyitások parapetmagas tartókkal kezelhetők.

 

A  k e r t   f e n n t a r t h a t ó s á g a  érdekében fontos, hogy a klasszikus zöld füves terület kialakítása helyett inkább a használati zónák pontosabb kijelölése a cél, koncepciónk szerint így a nem járófelületekre talajtakaró és falra is futtatható növények, a járófelületre stabilizált földburkolat kerülne. A nagy, lombot adó fák telepítése teremti hosszabb távon a legjobb mikroklímát, addig is árnyékolókat lehet az épített keretre feszíteni.

Parkolót a templomkertben alakítottunk ki a kért számban, a közösségi ház parkolása ezen a helyen nem szerencsés, mert a rendezvények lökéshullámszerűen érkező látogatóit már az utca sem tudja jelenleg kiszolgálni, ezért az érkezést elsősorban tömegközlekedéssel javasoljuk, lévén közvetlen szomszédságban a buszforduló és a villamos. A P+R parkolók bővítését az Ördögárok mentén javasoljuk a patakpart részleges fedésével, az önkormányzattal egyeztetve.

 

 

alkotók:

Lévai Tamás

Jószai Ágnes

Szász László

Podlovics Tamás

JÉGKORSZAK – OLVADÁS a víz, mint a jég mimézise a sóstói állatkertben

Posted on

N y í r e g y h á z a   Á l l a t p a r k   F e j l e s z t é s e   K e r e t é b e n   J é g k o r s z a k   I n t e r a k t í v   Á l l a t b e m u t a t ó

megvételt nyert tervpályázat

Tudatunkban élünk. A virtuális megjelenítők egyre kifinomultabban tudják a valóságot utánozni.  Ez átrendezi a viszonyunkat minden valós hellyel, melyet valamilyen formán megpróbálunk birtokba venni. Ezt akár tekinthetjük kedvező fordulatnak is, hiszen nem újabb és újabb területeket kell kényszeresen meghódítani a valóságban a fejlődés bűvkörében.

Az állatkertek szempontjából ez verseny a látogatókért; a zoopedagógiai elvekhez alapvetésként párosulnak az élményeztetés elemei, miközben folyamatosan újraértékelődik az állatkert szerepe, melynek egyik leglátványosabb eleme, hogy léptéket váltanak a kifutók, akár egy-két évtized alatt is.
Ebben a gyorsan változó folyamatban az építészet lehetőségei és elvárásai új irányba terelődnek; a hagyományos, helyre, építészeti karakterre támaszkodó elemek mellett megjelenik egy összetettebb, a tájra, topográfiára, növényekre, mint 100-200 év távlatában érvényesülő- elemekre koncentráló szempont és a 10-20 év távlatában érvényes technológia folyamatos megújulása. A rövid és hosszútávú gondolkodás valószínűleg csak együtt tud helyénvalót alkotni, tudatunk szerint.

A legkarakteresebb elem Sóstón a zöld környezet. Ennek fenntartása hosszú távú feladat. Nem lehet szálazva meghagyni fákat, mert a környezetük támogatása nélkül kifordulnak gyökereikből. Egyben lehet kezelni összefüggő területeket, erdőként, melynek az a magától értetődő, de fontos következménye, hogy csupán a lebontott épületek helyét érdemes megbolygatni, ha meg akarunk védeni ebből bármit is.

Az élményforrások közül várhatóan időtállóbbak azok, melyek a valós megtapasztalásra épülnek, hiszen a virtuális világ megjelenítése érzékelhetően gyorsan avul. Viszont, amikor a jégkorszakot szeretnénk megidézni, nem lehet figyelmen kívül hagyni a virtuális világ nagyon erős ingereit, a valós interakcióknak is kellőképpen erősnek kell lenni, mely ismét egyfajta léptékváltáshoz vezet; kevesebb, nagyobb hatás érvényesül a szétaprózottal szemben.

Ebben a koncepcióban ez úgy érvényesül, hogy a jég-kor mai megfelelője a víz kap kitüntetett szerepet. Aránytalan lenne mindent jéggel borítani, a víz meg tudja idézni hiteles módon. A víz hihetetlen gazdagságának csak egy (megfagyott) halmaza a jég. A jégnek nagyon sok megjelenési változata van, ezeket a víz képes érzékeltetni a nyugodt vízfelületen, a fodrozódáson, a hullámokon keresztül a vízpára tejes világán át a vízfüggöny megcsillanó, tükröződő és mégis saját anyagú fényjátékáig.

A vízi út felvetése akkor a legnagyvonalúbb, ha minden kifutót érint. Mivel ezen a látogatók cirkulálnak, érdemes magát az utat is körbe vezetni a változatosság okán. A nagy kiterjedés miatt ez úgy fenntartható, ha karcsú marad, s folyamatos működést tesz lehetővé. Ezt úgy lehet megoldani, hogy nem hagyományos csónakokban, hanem kör alakú eszközökön utaznak, mely nem tud elakadni, s a befúvók irányított elhelyezésével biztosítható a víz folyamatos körbe áramlása, mely mozgásba hozza ezeket az eszközöket. Az időutazás miatt elneveztük dézsa vúnak. Ily módon egyirányú a közlekedés, de természetesen ha valaki szeretne egy helyt elidőzni, akkor a kiöblösödő szakaszokon meg tud kapaszkodni, hogy ne tartsa fel a mögötte lévőt. A vízi út alacsony nézőpontja adja a medencék oldalsó feltárulkozását.

 

A vizet keresztezve hidakra van szükség, mely előnnyé lehet alakítani, ha az egészet emelt ösvénynek képzeljük el, ráadásul karakteresen más nézőponttá válik. Az emelt ösvény nem ismétlődik, kellően rugalmas, így érint minden kifutót, szintén körbe vezetve, kötelező haladási irány nélkül változatos módon, hol kívülről, hol átszelve a kifutó légterét, persze zsilipelve a ki-be közlekedést.


A vízfüggöny szerepe a látványos jégtömbök megjelenítése. Ez meghatározza az egész épületet, egyetlen eszközzel, léptéket váltva az épület maga válik kiállítási tárggyá. Ennek strukturális szerkesztése nagy szabadságfokot ad a geometriában, így a különböző igényeket rugalmasan fel tudja venni. Hogy még erősebb legyen a mimézis a tető is vízfelületet kapott, ami egy távlati fejlesztést tesz lehetővé a tetőterasz irányába.


ANYAGOK, SZERKEZETEK

A víz elvezetéséhez beton vályuk szolgálnak, melyből kinő a maghőszigetelt vasbeton fal, fehér cementből, világos adalékanyagokkal. A vb födémek merevségét és a belső technológia egységesítésére hivatott a karcsú magas vasbeton gerendázat, kiegészítve a medencéknél faltartókkal.
A hálós fedést húzott kábelszerkezet tartja, melyet nyomott acél oszlopok hordoznak. A függőleges elemek karcsúsága a fák törzsének arányait követik, így könnyebb ezeket vizuálisan beleszőni a környezetbe.
A vízfüggönyök megtáplálását is acél oszlopok adják, a vízet a mezőgazdaságban használt, nagyon egyszerű, gumiörleményből újrahasznosított izzadó cső engedi ki., melyet az alsó vasbeton vályúkon keresztül lehet összegyűjteni is visszakeringetni.
Az építőanyagok sorában környezettudatos szempontból a faanyag az egyik legjobb választás, ennek olajozott felületkezelése a teljes életciklust figyelembevéve a legelőnyösebb. Ez jelenik meg az emelt ösvény anyagaként, mely így rugalmasan alakítható, átszerelhető rövid távon is.
A jegesmedvék nyári zárt helyét a kábebeles fedés mellett PTFE réteges paplannal lehet költséghatékonyan megoldani, az oldalfalakat polikarbonát panelek határolják.

Lévai Tamás / TARKA Architects