Járási Hivatal – Eger – tervpályázat

Posted on

F O L Y T O N O S S Á G

Ebbe az egy szóba lehet sűríteni mindazt, amit igazán fontosnak vélünk e helyt.

Kifejezi azt a vágyat, hogy a meglévő városi szövet élő módon folytatódhasson. A hely léptéke, karaktere ne változzék, de ne is merevedjen be. Koncepciónk az Eger-patak mentén kialakult kultúrtáj mikroklímáját hivatott életre kelteni.

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

A kiírás legnagyobb dilemmája, hogyan lehet mindezt költséghatékonyan megoldani. A meglévő épület minden ízében teljesíti városszövetben betöltött szerepét, felújítása a kiírás szerint nehézségekbe ütközik. Könnyen belátható, hogy mivel a meglévő épület nem élvez műemléki védettséget, ezért az ehhez mért felújítási költségekre sem számíthat. E peremfeltételeknek megfelelő technológiát kell tehát találni, mely megfelel az iparosított, tehát költséghatékonyabb építési technológiáknak, elkerülve a manufaktúrás kereteket igénylő finomkodást.

TECHNOLÓGIA

A következő megoldást javasoljuk; a meglévő épületből csak a külső falakat tartjuk meg, de azokat sem tartószerkezeti, hanem csupán átszellőztetett burkolati szerepben. Ezáltal létrejön egy olyan klímahomlokzat, ahol a meglévő falat még szigetelni sem szükséges felesleges mértékben, hiszen az átszellőzés lélegzővé teszi, mintha valóban élne; télen bezárva a levegőt paplanként öleli körbe a házat, nyáron csupán árnyékol, alul és felül megnyitva ki lehet öblíteni a levegőt.

Ezzel a móddal lehetővé válik, hogy az új szerkezet a lehető legtakarékosabb vasbeton vázszerkezetű, kitöltő falas rendszerű legyen, ahol a belső kéreg könnyűszerkezetes hőszigetelő rendszer. Pont és síkalapozás is megvalósítható, melyet a talajmechanika ismeretében lehet eldönteni.

A meglévő pincénél le kell menni az alapozással, így ott érdemes pincében gondolkodni az új kialakításnál is.

HASZNOSSÁG

A kontyolt nyeregtető kontúr változatlan marad, a bevilágításnak megfelelő helyen kap üvegtető fedést műterem bevilágító jelleggel. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az új szinteket újraosztva a szükséges alapterület rendelkezésre álljon, ráadásul a felső két szinten a visszahúzással a válaszfalak kialakítása függetlenedni tud a homlokzat ablakkiosztásának ritmusától.

A cellás irodai kialakítás helyett a közösségi munkavégzést választottuk, mely külön hasznosítható közösségi térként, akárcsak a co-working munkahelyeken, gördíthető, zárható mobíliákkal. A kialakítás lehetővé teszi a hagyományos cellás elrendezést is, melyet szaggatott falakkal jeleztünk.

Az így létrejövő teraszok tovább emelik a munkhely téri minőségét.

FENNTARTHATÓSÁG

Az új szerkezettel együtt kialakított hőcserélős rendszer kiépítését javasoljuk; mennyezet és padló hűtés/fűtést, mely várhatóan a klímahomlokzattal együtt nagyon kedvező fenntarthatóságot ad.

A tető üvegfelületére integrált fotóvoltaikus rendszert javaslunk, mely árnyékolás és környezetbe illeszkedés szempontjából is hasznos. Ezen kívül külső textíl árnyékolót érdemes a tetőbevilágítókra illeszteni a nyári szezonban. A liftakna melletti légakna közvetíti a friss levegő utánpótlást légcserélőn keresztül.

ANYAGOK

A napi hőingadozás csillapítása érdekében a mennyezeten szabad hőcsillapító felületek vannak: beton felületek, ahogy a csiszolt beton a padló is. Ez utóbbi a sík felületével segíti a mobíliák mozgatását, gyors átrendezhetőségét. A lépcsőház az eredeti helyén és geometriával, de új szerkezettel alakítandó ki, hogy ne legyenek bonyolult csomóponti helyzetek. Az íves lépcsőkarra eltérési engedélyt szükséges kérni, mint menekülési útra, de a gyakorlat szerint ez nem lehet gond, esetleg a lépcsőház megnyitásával ellentételezhető.

Az árkád melletti bejáratnál üveg portál van kialakítva. A válaszfalak könnyűszerkezetesek, könnyen áthelyezhetők. A lift és a vizesblokkok alkotta mag vasbeton, merevítő szerepű, kompaktsága a hosszú távon könnyen átalakítható tereket maximalizálja.

A meglévő fal vakolat architektúrája feljavítandó, a tető hagyományos cserépfedést kap, melyek homogének a vizuális környezetükkel.

A meglévő fák a koncepció szerint sértetlenül maradnak és újabbakkal egészülnek ki.  A kerítést elbontva a városi gyalogos ösvények hálózatába kötjük a kertet.

A  k e r t   f e n n t a r t h a t ó s á g a  érdekében fontos, hogy a klasszikus zöld füves terület kialakítása helyett inkább a használati zónák pontosabb kijelölése a cél, koncepciónk szerint így a nem járófelületekre talajtakaró és falra is futtatható növények, a járófelületre stabilizált földburkolat kerülne. A nagy, lombot adó fák telepítése teremti hosszabb távon a legjobb mikroklímát.

Amennyiben elkerülhetetlen, a parkolót a meglévő fák rendszerében alakítottuk ki, de inkább támogatjuk a felmerült kisbuszos közlekedést a gyalogos és kerékpáros forgalom fejlesztésével együtt!

A tervezési helyszín körzetében csillapított forgalmat és egységesített térburkolati rendszert javaslunk szintkülönbségek nélkül.

KÖZÖSSÉGI TÉR FEJLESZTÉS – PÉCS KELETI KAMPUSZ

Posted on

FOLYTONOSSÁG

Az építészetben egyre gyakrabban felmerülő igény, hogy a hosszútávú gondolkodást a rövidtávú lehetőségekkel tudatosan össze kell hangolni. A jelen folytonosan változó társadalmi és funkcionális elvárásai egyaránt jellemzik e korszellemet, mint a fenntarthatóság távlati céljai. E két, látszólag eltérő stratégia közötti ellentmondás akkor oldható fel, ha sikerül szétszálazni a kettő terepét. Ilyenformán a hosszútávú elgondolás egy keretté válik, melyet a rövidtávú igények töltenek meg tartalommal. Egy épület esetében ez úgy érhető el, ha a nehezen mozdítható elemeket; tartószerkezetet, vizesblokkokat tekintjük keretnek, olyan tágra húzva fennmaradó terület határait, amennyire lehetséges, hogy a tartalom minél flexibilisebben tudja kitölteni, mobíliákkal megoldva a térlehatárolást. A városi szövet esetében ez ugyanígy működhet. A keretek határait kell jól eltalálni ahhoz, hogy a rövid és hosszútávú gondolkodás előnyei egyaránt érvényesülni tudjanak.

A keleti kampusz fejlesztése Pécsett szorosan összefonódik a város jövőképével. A keretek itt túlmutatnak a kampusz területén, s elhúzódnak a Zsolnay Kulturális Negyedig. Ami az Európa Kulturális Fővárosa fejlesztés kapcsán elkezdődött, be kell fejezni; össze kell kapcsolni a negyedet a belvárosi szövettel. Ebben kulcsfontosságú a belváros kiterjesztése a várost használók mentális térképén a negyed irányába. Ennek egyik fontos lépése a terület gyalogos visszafoglalása, a gépkocsik eluralkodásának visszaszorítása, az EKF fejlesztések, a könyvtár, tudás- és koncertközpont helyzetbe hozása. A másik a hely városi sűrítése, melynek első eleme a keleti kampusz kapujaként viselkedő két tömb épületté csomósodása.

TÁJÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS

A keleti kampusz megteremtése szempontjából a jelenlegi kapcsolatok közül a legértékesebb a 48-as tér és az A épület közötti árkád által biztosított. Ez a 48-as teret a kampusz fogadótereként értelmezi.

A 48-as tér Vasvári Pál utca és Egyetem utcai sarka újabb  fontos támadópontja lehetne a kampusznak, mely kapcsolat megerősítésének feltétele a Vasvári Pál utca forgalomcsökkentése és a tér sarkában található zöld folt megnyitása. Érdemes lenne a kapcsolatot fejleszteni az KTK épület és AJK épület területe között is, melynek feltétele szintén a Vasvári Pál utca forgalomcsökkentése, valamint a kerítések bontása, a két tér egyidejű, azonos szellemiségben történő fejlesztése.

Az AJK épület és Rektori Hivatal közötti kapcsolat erősítése is fontos cél lehet, ám erre a jelenlegi kis kapcsolat nem alkalmas hosszú távon. Tőle délre ideálisabb kapcsolat alakulhatna ki, ám a terepi adottságok ezt csak jelentős beavatkozások és a Rektori Hivatal kertjének teljes újraszervezése tehetné lehetővé.

A 48-as tér tengelyének folytatása is lehetséges lenne  hosszútávon, ezzel a kampusz tereinek kiegyenlített kapcsolatait biztosíthatnánk, ám ez csak a Rektori Hivatal teljes kertjének újra értelmezése, a parkoló kihelyezése esetén lenne lehetséges.

Private / public terek

A terület adottságai, terepviszonyok alapján különülnek el azon terek, melyek:

az egyes épületek szabadtéri egységei lehetnének, ezáltal kisebb léptékűek, elsősorban a kapcsolódó épület használóit szolgálják ki;

valamint az “összkampuszi terek”, melyek a várható látogatók számában és összetételében is jelentősen eltérnek. Ezen téregység összefűzi a kampusz épületeit, kapcsolatot teremt a  környezettel, magában foglalja a fő érkezési pontokat.

Ezekhez kapcsolódhatnak elsősorban szolgáltatói funkciók is.

a Rektori Hivatal kertjének újraszervezése esetén kialakítható potenciális kapcsolatrendszer, mely feltárja az egész kampuszt

Borítottság

A kampusz területén megfigyelhető, hogy a hallgatók legszívesebben az árnyas területeken tartózkodnak (kávézó, AJK épület előtti terasz). A kampusz területén a megjelölt foltokban figyelhető meg zárt, értékes lombkorona szint, mely a terület fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolja.

Az intimebb, kisebb léptékű terek elsősorban a nagyobb borítottsággal rendelkező területeken lehetnének fejleszthetőek, míg az összkampuszi tereken e tekintetben nagyobb változatosság jelentkezhet.

KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA

A kampusz távlati fejlesztési irányába kellett beilleszteni a megbízó rövidtávú igényét, miszerint a KTK-ÁJK tömb szervesebb kapcsolatba kerüljön az épített és természeti környezetével, közvetlenebb legyen a közösségi kertkapcsolat, intenzívebb legyen a közösségi kerthasználat és az új bejárat közösségi térként is működjön.

Megvizsgálva a terület léptékét a kertet több kisebb udvarra bontottuk, ahol a 20-25m-es távolság adta a szerkesztés alapját, ahol az ember még felismeri az arcokat, ezáltal lehetővé téve a közösségi tér sűrűségének kialakulását a szabad térben. Az udvarokat és a meglévő ÁJK kijáratokat egy fedett-nyitott térsor kerengő-tornácként szövi össze. A belső közösségi terek erre a térsorra vannak felfűzve, melyek leginkább akusztikailag válnak el;

– a közösség hangos, az épület nyitvatartásától független publikus tere az “orangeri” a forgalomcsökkentett Vasvári Pál utcára van kifuttatva, de a kertre néz

– a bejárat két szint magas közösségi térré szélesedik, mely köztes akusztikai szintet jelent a hozzákapcsolódó félpublikus közösségi térrel együtt

– a legcsendesebb zóna a KTK nyugati szárnya, mely az udvarával együtt egy befelé forduló teret eredményez

FÉNY

A benapozás-vizsgálat mutatott rá, hogy mely zónákat érdemes árnyékolni fedett-nyitott szerkezettel és a lombkoronákkal, illetve melyek azok, amiket a szomszédos épületek többnyire árnyékba borítanak. Az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe vettük, mikor a természetes fények szükségén túl a változó fényviszonyok igényét is a koncepció részévé tettük. Ezt finom egyensúlyban kell tartani az energetikailag kellemetlen közvetlen napsugárzásból fakadó túlzott hőterheléssel.

HASZNOSSÁG

A közösségi terekkel olyan zónák jönnek létre, melyek az egyetem hagyományos funkcióinak, a tanulás tereinek szerepén túl képesek betölteni a közösségteremtő, inkubátor, co-working, különböző szakterületeken átívelő kapcsolatteremtő szerep betöltését, mindezt a rendezvényektől kezdve a kiscsoportos foglalkozásokon túl az egyéni elmélyedést segítő terek sokszínűségéig.

FENNTARTHATÓSÁG

 

A külső kapcsolattal bíró terek együtt és külön-külön is kiadhatók, szervezhetők. A egyetem biztonságos működését az egyes helyiségek beléptető rendszere adja, s a portaszolgálatot inkább egy információs szolgálat váltja fel.

A szabad tér intenzív használatához hozzátartozik egy külső gazdasági szereplő bevonása, aki üzemelteti az orangerit. Közvetlen érdekévé válna terület rendben tartása, napi életének szervezése, mint például az eltolható térelhatárolók működtetése, ezáltal vonzó hely kialakítása, mely számára, mint fogyasztótér térül meg.

A kampusz egységes identitásának megfelelően az egyes tömbök között szabadabb átjárást tettünk lehetővé, melyet este 8 után tartanának zárva. Ettől eltérő az “orangeri”, mely önállóan is képes hosszabb nyitvatartásra.

A gazdasági bejáratnak külön kapuja van, innen a feltöltés kézikocsival történik.

PARKOLÓK

A kampusz területének forgalomcsökkentett gyalogos és kerékpáros  közlekedéséhez az autókat összevont parkolókban helyeztük el a Bacsó Béla út mentén, illetve a Rektori Hivatal Dohány utcai bejárata mellett, fedett-nyitott parkolóban, mely kihasználja a 48-as tér és a Dohány utca szintkülönbségét.

TÁVLATI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

A parkolási kérdéssel összefüggésben Dohány utca mellett irányoztunk elő egy öt szintes épületet, mely a parkoló szinten kívül 1500 m2 bruttó szintterülettel bír.

A 10-es tömb területén egy 3500 m2-es fejlesztést irányoztunk elő.

ÚJ KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS PLÉBÁNIA PASARÉTEN

Posted on

II. díjas meghívásos tervpályázat

HELY

Pasaréten a  f o l y t o n o s s á g valódi tartalommal bír. Ahogy közösségi és szellemi értelemben, úgy az épített környezet minőségében egyaránt: ezt kell csupán tovább építeni.

Közösség kovácsolásához a ferences hagyományok szerint kezdetben elegendő egy tál pogácsa, melyet elhelyezünk egy asztalon. “Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek…” Ám ahhoz hogy ki tudjon bontakozni a közösség szellemisége, az épített környezetnek kell keretet biztosítani. A keret t ö b b f é l e   t é r i   m i n ő s é get jelent, lehet

– kifelé kommunikáló, nyitott, befogadó, hivogató, marasztaló

– és befelé figyelő, mely védettséget ad, csendet, nyugalmat.

Leggyakrabban mindezt a  s z a b a d   t é rben tudjuk elképzelni és megélni, miközben lágyan süt a nap, friss szellő lebben s a közösség derűs hangjait nem zavarja semmi.

Rimanóczy nagy mestereket idéző módon egy s z e r k e s z t e t t  r e n det teremtett a buszforduló-bisztró horizontális erővonalaival és a torony hangsúlyos vertikális elemével. Ezt a szövetet szükséges továbbszőni. Koncepciónkban a h o r i z o n t á l i s elem folytatását választottuk, mert a közösségi ház helyszínéül választott telek ezzel oly módon tud egységet képezni, hogy az kölcsönös előnyökkel járva szimbiózist jelent, erősítve a P a s a r é t i   t é r   v á r o s i   a l k ö z p o n ti szerepét.

FÉNYEK – HANGOK

A kitűzött cél, hogy a közösségnek keretet biztosítsunk, szoros összefüggésben van a városi szövet léptékével. A meglévő adottságok: így a templom előtti tér illetve a kvadrum elemzése jól mutatja azt a nagyságrendet, mely jellemző erre a helyre és kellő intimitást ad, de a fény jól átjárja. Ezt a léptéket szőttük tovább a közösségi ház esetében is többféle minőségben:

– az invitáló előkert

– a zárt belső

– a védett hátsó kert hármasságával

– és az ezek feletti szellős tetőterasszal.

E helyeket szövi körbe a  k é r e g, mely az előkert körül kerti pavilonná válik, az épület mellett árnyékolóként és közlekedőként viselkedik, a hátsó kert körül akusztikai fontosságú: egyrészt a szomszédok felöl érkező zajokat szűri, másrészt a rendezvények is kevésbé zavarják a külső környezetet. E hangelnyelő kéreg egyúttal nézőtér, játszótér, szabadtéri konyha szerepét is betölti.

A ház egészén kulcsfontosságú a  n y i t h a t ó   f a l a k  szerepe, hiszen amint jobb idő van, megnyitásukkal azonnal közelebb kerülünk a vágyott szabadtér felé, akár napi szinten is. Érdemes megfigyelni a szomszédos bisztró nyitható üvegfalát ebben a tavaszi-őszi időszakban, mely a reggeli órákban még zárva van, délelőtt kezdik megnyitogatni, délre teljesen kitárul, s mindenki inkább az üvegfal melletti székeket foglalja el semmint a benti helyeket.

HASZNOSSÁG

A  t e l j e s   h o s s z á b a n   n y i t h a t ó – z á r h a t ó    t e r e k k e l  a kevés hely többcélú felhasználása is megvalósul. A terek használatának elosztásánál elsődleges szempont volt a kert-terasz-udvar meglévő adottságaihoz való kapcsolódás. Az utca felöl befogadónak kell lenni, de nem az épület hívogat, hanem az emberek, akik benne vannak, így egy olyan

c s a l o g a t ó  – divatos szóval – p r o j e k t  t e r e t hoztunk létre, mely közösségi események színtere, kávézó, étkeztető, kiállító vagy éppen termékárusító felület, ahol az adventi koszorúkötéstől a lelkiségi könyvvásárig, a zarándoklatok fotókiállításaitól a plébánia történetét bemutató vetítésig, a szociális ellátás keretén belül a déli ebédosztástól a krumpliebédig számtalan átmeneti kül/beltéri történés helyet kaphat. E tér természetesen a közösségi ház belsejében zajló eseményeinek nyüzsgő előtere, mely önmagát hirdeti az utcán, így bevonva azokat is, akik nem tudnak e hely programjairól.

Az u t c a i   s z i n tnek e l o s z t ó   s z e r e p e van, a párhuzamos működés és szétválaszthatóság érdekében külön lejáratot biztosít a kertbe, lefelé a hátsó kertbe,  felfelé a tetőteraszra, az irodába és külön gazdasági bejárattal a konyhába. Fontos, hogy az étellift mindkét irányba tud nyílni, így a külső és belső igényeket is kiszolgálja. A bisztró kertjéhez kell kapcsolódnia a nagy előadóteremnek, melynek belmagasságigénye meghatározza az utcai megérkezés szintjének galériás terét. A bejárattól áttekinthető a belső közlekedés, a nagyterem akusztikai üvegfalán keresztül. A termek sötétítése egyszerű akusztikai hangelnyelő függönnyel megoldható.

A cellás irodai kialakítás helyett a közösségi munkavégzést választottuk, mely külön hasznosítható közösségi térként, vagy bérbeadható akár az utca szinten, akár a tetőterasz mellett, akár napi órarendre lebontva, akárcsak a co-working munkahelyeken, gördíthető, zárható mobíliákkal.

FENNTARTHATÓSÁG

A kiadhatóság, a termek egyidejű kihasználtsága, a többcélú terek nemcsak a felesleges túlépítést optimalizálják, segítenek abban is, hogy ne kelljen többszörösen kifűteni a tereket. Az egyre komolyabb energetikai megfontolások azt a kérdést is felvetik, hogy érdemes-e egész évben fűthető és hűthető helyeket teremteni, vagy érdemes esetleg megkülönböztetetten gondolkodni. Ez utóbbit tesszük, amikor javasoljuk

– az utcával határos nyitható pavilont ugyan fűthetőnek kialakítani, de nem a leghidegebb néhány hétre méretezve a hőleadó felületeket,

– a hátsó kerti színt, mely inkább a melegebb hónapokban érdekes, fűtetlen módon kialakítani.

– A tájolás, az árnyékoló rendszer, a nagy felnyíló felületek révén a tömegek könnyű átöblíthetősége nem teszi szükségessé az épület hűtését, mégis felmerülő igény esetén a hőcserélős rendszer kiválasztásával együtt érdemes megfontolni.

A anyagok kiválasztása is ezt az elvet követi. A napi hőingadozás csillapítása érdekében szabad hőcsillapító felületek vannak. A telken jelenleg álló, meglévő társasház bontása nem magától értetődő, de a kinyerhető t é g l át felhasználtuk az akusztikai kéreg és kerítés anyagaként, s a vasbeton váz kitöltő falazataként is megjelenik a közösségi ház esetében. A téglafelület csak vékony glettelést kap, melyen átsejlik a tégla faktúrája. Hatásában közel kerül a templom vakolt világához, de annál kevésbé sérülékeny, vizuálisan gazdagabb, kevéssé koszolódó, helyileg is javítható, fenntarthatóbb anyagot eredményez.

Az épület szerkezetileg egyszerű vasbeton vázas, a nagy megnyitások parapetmagas tartókkal kezelhetők.

 

A  k e r t   f e n n t a r t h a t ó s á g a  érdekében fontos, hogy a klasszikus zöld füves terület kialakítása helyett inkább a használati zónák pontosabb kijelölése a cél, koncepciónk szerint így a nem járófelületekre talajtakaró és falra is futtatható növények, a járófelületre stabilizált földburkolat kerülne. A nagy, lombot adó fák telepítése teremti hosszabb távon a legjobb mikroklímát, addig is árnyékolókat lehet az épített keretre feszíteni.

Parkolót a templomkertben alakítottunk ki a kért számban, a közösségi ház parkolása ezen a helyen nem szerencsés, mert a rendezvények lökéshullámszerűen érkező látogatóit már az utca sem tudja jelenleg kiszolgálni, ezért az érkezést elsősorban tömegközlekedéssel javasoljuk, lévén közvetlen szomszédságban a buszforduló és a villamos. A P+R parkolók bővítését az Ördögárok mentén javasoljuk a patakpart részleges fedésével, az önkormányzattal egyeztetve.

 

 

alkotók:

Lévai Tamás

Jószai Ágnes

Szász László

Podlovics Tamás