Könyvtár és Tudásközpont

Posted on

díjazott tervpályázat Hódmezővásárhelyen

TOVÁBBÉPÍTÉS

A könyvtár elsősorban közösségi tér. E közösségi színtér a város legforgalmasabb helyén tud igazán élő lenni. Ez a kitétel e tervpályázatra kijelölt helyszínnel létrejött, már csupán azzal kell foglalkozni, hogy a meglévő városi szövetbe miképpen lehet beleszőni az új elemet.

Mintegy kívülről megközelítve a feladatot szokványosnak lehetne cimkézni, ha csupán a Kossuth tér térfalainak beépítése lenne a téma, de a  református templom közvetlen közelsége ezt bonyolultabbá teszi, hiszen nem idomul a zárt térfalas léptékbe, mindenképpen levegőt igényel maga körül. Ezt jelenleg a visszahúzott tömegű lakóház és a park biztosítja számára, s ez nem sérülhet ezután sem, a templom elsődleges karakterhordozó elemét, a tornyot, mindenképpen szabadon kell hagyni, hogy betölthesse szerepét. Erre kínál megoldást az új beépítés vonalának visszahúzása és a tömeg illesztése a templom léptékéhez; a templom párkánymagassága épp az új tömeg magasságával egyezik.

Belülről, a közösségi téralkotás belső igényei felől közelítve a következő igények merülnek fel:

1. Olyan publikus, nyitott közteret kell létrehozni, mely nagyvonalú, a könyvtárhoz méltó gyalogos, kerékpáros kapcsolatot teremt a városi szövettel.
2. Az intézmény befogadó jellegének megfelelően szükség van félprivát helyre, mely becsalogatja, magához öleli a vendéget és alkalmas események rendezésére.
3. Igény van teljesen privát külső térre, ahol egy könyvvel a kezünkben nyugodtan ki tudunk ülni a napra.
4. A belső és külső tér között olyan átmeneti terekre van szükség, melyek elmossák a kint és a bent határát. Ez egyrészt barátságosan bevonzza a látogatót, másrészt kiterjeszti a belső teret. Szép időben senki sem szeret bent kuksolni.
5. A belső terek nyitottak, befogadók, de a zavaró hangokat ki kell zárni, ezért meg kell különböztetni a beszélgetésre és a csendes elmélyülésre szánt helyeket.

Erre az öt elemre épül a koncepció a közösségi téralkotás felől közelítve.

 

Összefogva a szempontokat a hely adottságai minderre alkalmasak, ráadásul a koncepció csorbulása nélkül a meglévő elemeket is fel lehet használni. Figyelembe véve az építőipari standardokat, a meglévő ház vasbeton váza alkalmas arra, hogy lecsupaszítva továbbépítésre kerüljön. Ehhez a közösségi funkciónak megfelelően az egyik födémet részben ki kell bontani, hogy megfelelő belmagasságot nyerjünk.

Ennek megfelelően a következő válaszok születtek az öt kérdésre:

1. A visszahúzott köztér a Kossuth tér felé igazi városi megérkezési hely.
2. A félprivát, oldalról nyitott belső udvar a leghagyományosabb módon illeszkedik a városi szövetbe,  közösségi tér és a templom emberi léptékének megfelelően, a tetősíkok a benapozásnak megfelelőek.
3. A kislejtésű tetőkert alkalmas helyet kínál az elvonulásra a szabadban, az utcára rálátó, mégis elkülönülő teraszaival.
4. A földszint nyitottsága, a tornácokkal árnyékolva, eltólható harmónika felületeivel együttdolgozóvá teszi a kinti és benti közösségi színtereket. Az üvegfalakon keresztül a növényekre látunk rá, így a kertet behozza.
5. A szintekre és szárnyakra tagolás biztosítja a funkciók akkusztikai elkülönítését.

FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉS

A kiírás nyitottsága lehetőséget adott arra, hogy a nemzetközi könyvtárgyakorlat következő elemeivel kiegészülhessen.

1. A könyvtár távoli jövője kiismerhetetlen, ezért olyan nyitott tereket kell létrehozni, melyek hosszú távon működtethetők közösségi térként, s ahol a bútorozás jelenti az adott kor rövid távú jövőképének kivetülését.
2. A könyvkölcsönzés napi 24 órás üzemben autómatizálható, az intézmény nyitvatartásától függetlenül. Ennek első lépése, hogy bármikor visszahozhatók a könyvek.
3. A csupán közlekedő terek helyett kibővített, használható terek láncolatában érdemes gondolkodni.
4. A kávézó nem csupán kiszolgáló szerepű, hanem generálja is a forgalmat, segíti belakni a helyet.
5. A könyvtár vonzóbb, ha alkalmas közösségi munkavégzésre (coworkig), erre az első emeleti felnőtt beszélgetős olvasótér, illetve a független kávézó megfelel.
6. Közösségi műhely is működtethető a könyvtárban, melyre a könyvkötő, digitalizáló, fotóműhely kettős szerepű helye kiválóan alkalmas.
7. A gyerekkönyvtárban a kisgyeremekes foglalkozások ideje alatt a szülők dolgozhatnak, csak elérhető távolságban legyenek, ezért jó az udvar a kávézó, aula kapcsolata.
8. Minden funkció több helyen is elképzelhetó napszaktól évszaktól függően rugalmasan, ezt segítik az eltólható falak, függönyök rendszere.

A hagyományos funkciókon túl, melyek kiolvashatók a tervből, a következők kerültek megfontolásra:
A nagy üvegfelületeket szervízúton, elérhető magasságból lehet tisztítani. Ezek alkalmasak arra is, hogy külön megközelíthetők legyenek a terek, illetve menekítésre is fel lehet használni tűz esetén. A nagy tetőfelületről összegyűjtött víz szürkevízként hasznosítható öblítésre, locsolásra. A hibrid fa-vasbeton tartószerkezet minimalizálja az épület ökológiai lábnyomát, akusztikai kompromisszumok nélkül. A belső terek összelátásaival lehetett a felesleges nagy belmagasságot elkerülni, a tágasság érzet mégis megmaradt.

A levéltár zavartalan működéséhez elkülönítetten kapott helyet, mindamellett, hogy a közösségi funkciókból fakadóan megnövekedett látógatószámra számíthat.

A térszín alatti garázst úgy érdemes kialakítani, hogy a födém áttörésével természetes szellőzésűvé váljék. A födém terhelhetőségét javasoljuk intenzív zöldtetőre méretezni.

ENERGETIKA

Az épület természetes fénnyel átjártnak kell lennie, ez természetes pszichés követelmény, de a nyári hőterheléstől óvni kell. Ennek a legköltséghatékonyabb módja a fix árnyékoló rendszer: az üvegfalak előtti tornácok, a tájolásnak megfelelően sűrűsödő-ritkuló és beforgatottt elemekből építkező áttört homlokzat. A természetes szellőzés lehetősége mindenütt, a nyílászárókon keresztül. A zöldtető, a nyitott felületű szilikát tömegek és a földbe süllyesztés segíti a napi hőingadozás csillapítását.
A gépészeti berendezések a pincében, illetve a tetőtérben helyezkednek el. Levegővel átöblíthető az épület, melyet a tetőn keresztül lehet a pincében lévő hőcserélőbe juttatni. Hogy mely hőcserélőt érdemes választani ahhoz részletesebb helyi adatokra van szükség.

TARTÓSZERKEZET

A meglévő épület vasbeton vázát a pincében résfalazással le kell mélyíteni az új pinceszintig. A nagy, alátámasztás nélküli földszinti nyílások felett szintmagas ragasztott fatartóból képzett térbeli rácsostartó van a mellékelt szerkezeti rajz szerint. Ezt együtt kell dolgoztatni a földszint feletti vasbeton lemezzel.

ANYAGOK

A fenntartható anyagok jegyében a külsőn a világos-sárgás tégla dominál, mely Hódmezővásárhelyen már hagyományokkal bír. Kisméretű téglából készül az áttört homlokzat, melyet az üvegfallal közöss acélváz merevít. a zárt homlokzatok téglaburkolatosak, ezeket a vasbeton vázzal együtt finoman habarccsal összedolgozva a vakolathoz közeli, mégis anyagszerű, tartós felületet eredményez. A nyeregtetőn cserép, az udvar körüli terasztetőn extenzív zöldtető van.
A belsőben szerkezetként és bútorként a fa az elsődleges anyag, a padló világos, csiszolt betonfelület, a vasbeton oszlopokkal együtt. A falak vakoltak, a vizesblokkokban mosható felületek jelennek meg. Az üvegfelülettek mógótt, ahol nincs növény, feliratokból, idézetetkből szőtt vizuális függöny biztosítja a láthatóságot, mely ezáltal egyben információhordozó felület is.

Lévai Tamás / TARKA Architects