KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA

 

Törekvéseink legfontosabb eleme, melyre megbízást kaptunk, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Centrum Fejlesztése kapcsán, a közösségi terek újraszervezése. Ez magában foglalja a kampusz nemzetközi versenyképességének erősítését azáltal, hogy olyan térrendszert alakít ki, mely megalapozza az együttgondolkodás tereit. Ezzel kerülhet be az egyetem abba a vérkeringésbe, mely a hiteles tudás intézményes megszerzéséért vivott küzdelemről szól, s mely küzdelemben az egyetemeken kívül részt vesznek a könyvtárak az inkubátor házak és co-working munkehelyek át a start up laborok népes tábora egyaránt.

 

Mi szükséges ehhez?

1. Természetes változó fény.
2. Tágasság, melynek részei a növények.

 

Mindkettőnek bizonyítottan pozitív pszichés hatása van, s növeli az egyén és közösség kritikus gondolkodásra, kollaborációra, kreativitásra, kommunikációra való képességét, melyek jelen tudásunk szerint a leginkább időtálló képességek* az állandó változás közepette.

*Yuval Noah Harari: Sapiens (2011), Homo Deus (2015), 21 lecke a 21. századra (2018).

TERMÉSZETES FÉNY

 

Természetes fényt leginkább az égbolt irányából várhatunk, így nem meglepő, hogy a kampusz központi elemét, az Elméleti Tömböt, ebben az irányban lehet fejleszteni. Ezt a célt szolgálja az udvar üvegtető fedése, illetve a szűkös belvilágú negyedik emelet bevilágítása a mennyezetének kibontásával, a tető oromfalán keresztüli sávos megnyitással.

 

 

TÁGASSÁG

 

A kampusz és különösen a központi épület léptéke megköveteli, hogy városi szövetként tekintsünk a belső terekre. Ennélfogva nem folyosókra és termekre, hanem árkádos terekre és udvarok helyett növényekkel teli városi terekre van szükség a tágasság, átláthatóság, élhetőség érdekében.

 

A központi épület (SIET) meglévő udvar falai a koncepció szerint körben – belső térré válva – megnyílnak, fénnyel és vizuálisan átöblítve az eddig zárványként működő teret. Az udvarra közösségi terek sora nyílik rá galériaszerűen:

 

1. Az érintetlenül hagyott aula feletti tető télikertté alakul beltéri növényekkel, mely az év nagy részében pótolhatja a kültéri park tágasságát.

 

2. Az előadók feletti ferde tető lépcsős télikertté változik, kétféle karakterben megjelenítve a lépcsős előadótér szerepét: A keleti oldal amfiteátrum-szerű körbeölelő, intimebb, kialakítva több „domboldalt”, míg a nyugati szárnyban geometrikusabb, nagyobb színterű a szerkesztése. A két karakter megkülönböztetése segíti a tájékozódást az amúgy teljesen szimmetrikus központi épület városrész méretű szövetében, mivel rálátni szinte mindenütt.

 

3. A körbefutó folyosók, mint közlekedők helyett egy a belsővel összenyitott árkádos térré alakul az első emelet.

 

4. A belső térrendszer a főbejárat melletti lépcsők közti födém kibontásával már a megérkezéskor feltárul, ezzel a térrendszer önmagát olvasható teszi, segítve a magától értetődő tájékozódást.

 

5. Az udvarra multifunkcionális terek néznek az északi szárnyban, melyeket közösségi funkcióin túl interdiszciplináris célokra, co-working munkahelyek kialakítására, vagy inkubátor, projekt tér kialakítására is alkalmassá teszik.

 

6. Összekötő hidak segítik a közlekedést a 100 méter hosszú belső tér két oldalán, melyek közül a felsők vízszintesek, szélesek és helyet adnak a belső térre néző pultsornak, ezzel biztosítva az egyéni és kiscsoportos tanulás, elvonulás helyeit, akár co-working jelleggel.

 

7. A felső két szint kiszélesedő közlekedőinek tanulópultjai ugyanígy hasznosulnak.

 

8. A negyedik emelet Hallgatói VIP Klubja a mennyezet kibontásával válik tágas térré, melyet az azonos módon kibontott szomszádos könyvtártérrel és oktatói terekkel még tovább lehet növelni, flexibilis használatot feltételezve.

 

9. A tetőtér közösségi terek a csendes foglalkozások színterei, nagyobb, akár előadói, kiállítói eseményeket is be tud fogadni.

További közösségi helyek:

 

10. A főépület alagsori rekreációs terek a zajosabb műfajoknak, a sporton túl a zenei műhelynek, média vágó-, keverő pultnak, vagy akár kerékpárszervízzel egybekötött barkácsműhelynek is helyet ad.

 

11. Jó kapcsolat alakul ki így a Honvéd utca 3. alatti – SIGY- épület közösségi tereivel, fogyasztó tereivel, teraszával.

 

12. A főépület főbejáratának akadálymentesítéséhez egy nagyvonalú dombot érdemes létrehozni, mely szintbeni megérkezést tesz lehetővé terasszal, egyszerű kávézó, büfé közösségi térrel a beltérben. A domb alatt kerékpártároló alakítható ki védetten, közvetlen bejárással az épületbe, ahol a rekreációs öltözőkben le lehet zuhanyozni, átöltözni.

HASZNOSSÁG
A közösségi terekkel olyan zónák jönnek létre, melyek az egyetem hagyományos funkcióinak, a tanulás tereinek szerepén túl képesek betölteni a közösségteremtő, inkubátor, co-working, különböző szakterületeken átívelő kapcsolatteremtő szerep betöltését, mindezt a rendezvényektől kezdve a kiscsoportos foglalkozásokon túl az egyéni elmélyedést segítő terek sokszínűségéig.

 

Az intézményi terek kiosztását a megbízókkal egyeztetve végeztük, jelen tervfázis léptékének megfelelően. Elsősorban az összesített volumen elhelyezhetőségét vizsgáltuk. Elrendezésük, átszervezésük nagy flexibilitással bír a tervezés további szakaszaiban, tekintve, hogy a rendelkezésre álló épületek térrendszere igen hasonló, közel azonos traktusszélességű elemekből áll.

FENNTARTHATÓSÁG

 

Energetikai megfontolásokból a főépület udvar fedése nyugat-kelet irányú, az így kialakuló déli tetősíkokat könnyebb egy külső zsalus árnyékolóval ellátni a nyári felmelegedést megelőzendő.

 

Energetikai megfontolásból kellett újragondolni az összes függőleges közlekedőmagot, vizesblokkot, aknát, hiszen az új irányelvek szükségessé teszik a terek légtechnikai kezelését. Ez leginkább a főépület negyedik épületének térrendszerét érintette, ahol az épület többi részével megegyező oldalfolyosós rendszerre kellett átszervezni a meglévő középfolyosókat.

 

Ugyanilyen megfontolásból került be a belső közlekedőket és közösségi tereket összeszövő térrendszer, födémáttörésekkel, falmegnyitásokkal, melyet így álmennyezet nélkül, csupán az épület legtetején elhelyezett közös elszívókkal és alsó betáplálással át lehet öblíteni.

 

A menekítés feltételeinek megfelelően tűzvédelmi szempontból helyeztünk el két új lépcsőházat a főépület dél-nyugati és dél-keleti sarkában.

PARKOLÓK

 

Megbízásunk nem terjed ki a parkolók vizsgálatára, ahogy a kampusz belső közlekedésének vizsgálata sem.

Budapest, 2019. szeptember

 

 

Lévai Tamás DLA

építész, vezető tervező

 

Tarka Építész Műterem

F O L Y T O N O S S Á G

Ebbe az egy szóba lehet sűríteni mindazt, amit igazán fontosnak vélünk e helyt.

Kifejezi azt a vágyat, hogy a meglévő városi szövet élő módon folytatódhasson. A hely léptéke, karaktere ne változzék, de ne is merevedjen be. Koncepciónk az Eger-patak mentén kialakult kultúrtáj mikroklímáját hivatott életre kelteni.

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

A kiírás legnagyobb dilemmája, hogyan lehet mindezt költséghatékonyan megoldani. A meglévő épület minden ízében teljesíti városszövetben betöltött szerepét, felújítása a kiírás szerint nehézségekbe ütközik. Könnyen belátható, hogy mivel a meglévő épület nem élvez műemléki védettséget, ezért az ehhez mért felújítási költségekre sem számíthat. E peremfeltételeknek megfelelő technológiát kell tehát találni, mely megfelel az iparosított, tehát költséghatékonyabb építési technológiáknak, elkerülve a manufaktúrás kereteket igénylő finomkodást.

TECHNOLÓGIA

A következő megoldást javasoljuk; a meglévő épületből csak a külső falakat tartjuk meg, de azokat sem tartószerkezeti, hanem csupán átszellőztetett burkolati szerepben. Ezáltal létrejön egy olyan klímahomlokzat, ahol a meglévő falat még szigetelni sem szükséges felesleges mértékben, hiszen az átszellőzés lélegzővé teszi, mintha valóban élne; télen bezárva a levegőt paplanként öleli körbe a házat, nyáron csupán árnyékol, alul és felül megnyitva ki lehet öblíteni a levegőt.

Ezzel a móddal lehetővé válik, hogy az új szerkezet a lehető legtakarékosabb vasbeton vázszerkezetű, kitöltő falas rendszerű legyen, ahol a belső kéreg könnyűszerkezetes hőszigetelő rendszer. Pont és síkalapozás is megvalósítható, melyet a talajmechanika ismeretében lehet eldönteni.

A meglévő pincénél le kell menni az alapozással, így ott érdemes pincében gondolkodni az új kialakításnál is.

HASZNOSSÁG

A kontyolt nyeregtető kontúr változatlan marad, a bevilágításnak megfelelő helyen kap üvegtető fedést műterem bevilágító jelleggel. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az új szinteket újraosztva a szükséges alapterület rendelkezésre álljon, ráadásul a felső két szinten a visszahúzással a válaszfalak kialakítása függetlenedni tud a homlokzat ablakkiosztásának ritmusától.

A cellás irodai kialakítás helyett a közösségi munkavégzést választottuk, mely külön hasznosítható közösségi térként, akárcsak a co-working munkahelyeken, gördíthető, zárható mobíliákkal. A kialakítás lehetővé teszi a hagyományos cellás elrendezést is, melyet szaggatott falakkal jeleztünk.

Az így létrejövő teraszok tovább emelik a munkhely téri minőségét.

FENNTARTHATÓSÁG

Az új szerkezettel együtt kialakított hőcserélős rendszer kiépítését javasoljuk; mennyezet és padló hűtés/fűtést, mely várhatóan a klímahomlokzattal együtt nagyon kedvező fenntarthatóságot ad.

A tető üvegfelületére integrált fotóvoltaikus rendszert javaslunk, mely árnyékolás és környezetbe illeszkedés szempontjából is hasznos. Ezen kívül külső textíl árnyékolót érdemes a tetőbevilágítókra illeszteni a nyári szezonban. A liftakna melletti légakna közvetíti a friss levegő utánpótlást légcserélőn keresztül.

ANYAGOK

A napi hőingadozás csillapítása érdekében a mennyezeten szabad hőcsillapító felületek vannak: beton felületek, ahogy a csiszolt beton a padló is. Ez utóbbi a sík felületével segíti a mobíliák mozgatását, gyors átrendezhetőségét. A lépcsőház az eredeti helyén és geometriával, de új szerkezettel alakítandó ki, hogy ne legyenek bonyolult csomóponti helyzetek. Az íves lépcsőkarra eltérési engedélyt szükséges kérni, mint menekülési útra, de a gyakorlat szerint ez nem lehet gond, esetleg a lépcsőház megnyitásával ellentételezhető.

Az árkád melletti bejáratnál üveg portál van kialakítva. A válaszfalak könnyűszerkezetesek, könnyen áthelyezhetők. A lift és a vizesblokkok alkotta mag vasbeton, merevítő szerepű, kompaktsága a hosszú távon könnyen átalakítható tereket maximalizálja.

A meglévő fal vakolat architektúrája feljavítandó, a tető hagyományos cserépfedést kap, melyek homogének a vizuális környezetükkel.

A meglévő fák a koncepció szerint sértetlenül maradnak és újabbakkal egészülnek ki.  A kerítést elbontva a városi gyalogos ösvények hálózatába kötjük a kertet.

A  k e r t   f e n n t a r t h a t ó s á g a  érdekében fontos, hogy a klasszikus zöld füves terület kialakítása helyett inkább a használati zónák pontosabb kijelölése a cél, koncepciónk szerint így a nem járófelületekre talajtakaró és falra is futtatható növények, a járófelületre stabilizált földburkolat kerülne. A nagy, lombot adó fák telepítése teremti hosszabb távon a legjobb mikroklímát.

Amennyiben elkerülhetetlen, a parkolót a meglévő fák rendszerében alakítottuk ki, de inkább támogatjuk a felmerült kisbuszos közlekedést a gyalogos és kerékpáros forgalom fejlesztésével együtt!

A tervezési helyszín körzetében csillapított forgalmat és egységesített térburkolati rendszert javaslunk szintkülönbségek nélkül.

FOLYTONOSSÁG

Az építészetben egyre gyakrabban felmerülő igény, hogy a hosszútávú gondolkodást a rövidtávú lehetőségekkel tudatosan össze kell hangolni. A jelen folytonosan változó társadalmi és funkcionális elvárásai egyaránt jellemzik e korszellemet, mint a fenntarthatóság távlati céljai. E két, látszólag eltérő stratégia közötti ellentmondás akkor oldható fel, ha sikerül szétszálazni a kettő terepét. Ilyenformán a hosszútávú elgondolás egy keretté válik, melyet a rövidtávú igények töltenek meg tartalommal. Egy épület esetében ez úgy érhető el, ha a nehezen mozdítható elemeket; tartószerkezetet, vizesblokkokat tekintjük keretnek, olyan tágra húzva fennmaradó terület határait, amennyire lehetséges, hogy a tartalom minél flexibilisebben tudja kitölteni, mobíliákkal megoldva a térlehatárolást. A városi szövet esetében ez ugyanígy működhet. A keretek határait kell jól eltalálni ahhoz, hogy a rövid és hosszútávú gondolkodás előnyei egyaránt érvényesülni tudjanak.

A keleti kampusz fejlesztése Pécsett szorosan összefonódik a város jövőképével. A keretek itt túlmutatnak a kampusz területén, s elhúzódnak a Zsolnay Kulturális Negyedig. Ami az Európa Kulturális Fővárosa fejlesztés kapcsán elkezdődött, be kell fejezni; össze kell kapcsolni a negyedet a belvárosi szövettel. Ebben kulcsfontosságú a belváros kiterjesztése a várost használók mentális térképén a negyed irányába. Ennek egyik fontos lépése a terület gyalogos visszafoglalása, a gépkocsik eluralkodásának visszaszorítása, az EKF fejlesztések, a könyvtár, tudás- és koncertközpont helyzetbe hozása. A másik a hely városi sűrítése, melynek első eleme a keleti kampusz kapujaként viselkedő két tömb épületté csomósodása.

TÁJÉPÍTÉSZETI ELEMZÉS

A keleti kampusz megteremtése szempontjából a jelenlegi kapcsolatok közül a legértékesebb a 48-as tér és az A épület közötti árkád által biztosított. Ez a 48-as teret a kampusz fogadótereként értelmezi.

A 48-as tér Vasvári Pál utca és Egyetem utcai sarka újabb  fontos támadópontja lehetne a kampusznak, mely kapcsolat megerősítésének feltétele a Vasvári Pál utca forgalomcsökkentése és a tér sarkában található zöld folt megnyitása. Érdemes lenne a kapcsolatot fejleszteni az KTK épület és AJK épület területe között is, melynek feltétele szintén a Vasvári Pál utca forgalomcsökkentése, valamint a kerítések bontása, a két tér egyidejű, azonos szellemiségben történő fejlesztése.

Az AJK épület és Rektori Hivatal közötti kapcsolat erősítése is fontos cél lehet, ám erre a jelenlegi kis kapcsolat nem alkalmas hosszú távon. Tőle délre ideálisabb kapcsolat alakulhatna ki, ám a terepi adottságok ezt csak jelentős beavatkozások és a Rektori Hivatal kertjének teljes újraszervezése tehetné lehetővé.

A 48-as tér tengelyének folytatása is lehetséges lenne  hosszútávon, ezzel a kampusz tereinek kiegyenlített kapcsolatait biztosíthatnánk, ám ez csak a Rektori Hivatal teljes kertjének újra értelmezése, a parkoló kihelyezése esetén lenne lehetséges.

Private / public terek

A terület adottságai, terepviszonyok alapján különülnek el azon terek, melyek:

az egyes épületek szabadtéri egységei lehetnének, ezáltal kisebb léptékűek, elsősorban a kapcsolódó épület használóit szolgálják ki;

valamint az “összkampuszi terek”, melyek a várható látogatók számában és összetételében is jelentősen eltérnek. Ezen téregység összefűzi a kampusz épületeit, kapcsolatot teremt a  környezettel, magában foglalja a fő érkezési pontokat.

Ezekhez kapcsolódhatnak elsősorban szolgáltatói funkciók is.

a Rektori Hivatal kertjének újraszervezése esetén kialakítható potenciális kapcsolatrendszer, mely feltárja az egész kampuszt

Borítottság

A kampusz területén megfigyelhető, hogy a hallgatók legszívesebben az árnyas területeken tartózkodnak (kávézó, AJK épület előtti terasz). A kampusz területén a megjelölt foltokban figyelhető meg zárt, értékes lombkorona szint, mely a terület fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolja.

Az intimebb, kisebb léptékű terek elsősorban a nagyobb borítottsággal rendelkező területeken lehetnének fejleszthetőek, míg az összkampuszi tereken e tekintetben nagyobb változatosság jelentkezhet.

KÖZÖSSÉGI TEREK KIALAKÍTÁSA

A kampusz távlati fejlesztési irányába kellett beilleszteni a megbízó rövidtávú igényét, miszerint a KTK-ÁJK tömb szervesebb kapcsolatba kerüljön az épített és természeti környezetével, közvetlenebb legyen a közösségi kertkapcsolat, intenzívebb legyen a közösségi kerthasználat és az új bejárat közösségi térként is működjön.

Megvizsgálva a terület léptékét a kertet több kisebb udvarra bontottuk, ahol a 20-25m-es távolság adta a szerkesztés alapját, ahol az ember még felismeri az arcokat, ezáltal lehetővé téve a közösségi tér sűrűségének kialakulását a szabad térben. Az udvarokat és a meglévő ÁJK kijáratokat egy fedett-nyitott térsor kerengő-tornácként szövi össze. A belső közösségi terek erre a térsorra vannak felfűzve, melyek leginkább akusztikailag válnak el;

– a közösség hangos, az épület nyitvatartásától független publikus tere az „orangeri” a forgalomcsökkentett Vasvári Pál utcára van kifuttatva, de a kertre néz

– a bejárat két szint magas közösségi térré szélesedik, mely köztes akusztikai szintet jelent a hozzákapcsolódó félpublikus közösségi térrel együtt

– a legcsendesebb zóna a KTK nyugati szárnya, mely az udvarával együtt egy befelé forduló teret eredményez

FÉNY

A benapozás-vizsgálat mutatott rá, hogy mely zónákat érdemes árnyékolni fedett-nyitott szerkezettel és a lombkoronákkal, illetve melyek azok, amiket a szomszédos épületek többnyire árnyékba borítanak. Az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe vettük, mikor a természetes fények szükségén túl a változó fényviszonyok igényét is a koncepció részévé tettük. Ezt finom egyensúlyban kell tartani az energetikailag kellemetlen közvetlen napsugárzásból fakadó túlzott hőterheléssel.

HASZNOSSÁG

A közösségi terekkel olyan zónák jönnek létre, melyek az egyetem hagyományos funkcióinak, a tanulás tereinek szerepén túl képesek betölteni a közösségteremtő, inkubátor, co-working, különböző szakterületeken átívelő kapcsolatteremtő szerep betöltését, mindezt a rendezvényektől kezdve a kiscsoportos foglalkozásokon túl az egyéni elmélyedést segítő terek sokszínűségéig.

FENNTARTHATÓSÁG

 

A külső kapcsolattal bíró terek együtt és külön-külön is kiadhatók, szervezhetők. A egyetem biztonságos működését az egyes helyiségek beléptető rendszere adja, s a portaszolgálatot inkább egy információs szolgálat váltja fel.

A szabad tér intenzív használatához hozzátartozik egy külső gazdasági szereplő bevonása, aki üzemelteti az orangerit. Közvetlen érdekévé válna terület rendben tartása, napi életének szervezése, mint például az eltolható térelhatárolók működtetése, ezáltal vonzó hely kialakítása, mely számára, mint fogyasztótér térül meg.

A kampusz egységes identitásának megfelelően az egyes tömbök között szabadabb átjárást tettünk lehetővé, melyet este 8 után tartanának zárva. Ettől eltérő az „orangeri”, mely önállóan is képes hosszabb nyitvatartásra.

A gazdasági bejáratnak külön kapuja van, innen a feltöltés kézikocsival történik.

PARKOLÓK

A kampusz területének forgalomcsökkentett gyalogos és kerékpáros  közlekedéséhez az autókat összevont parkolókban helyeztük el a Bacsó Béla út mentén, illetve a Rektori Hivatal Dohány utcai bejárata mellett, fedett-nyitott parkolóban, mely kihasználja a 48-as tér és a Dohány utca szintkülönbségét.

TÁVLATI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

A parkolási kérdéssel összefüggésben Dohány utca mellett irányoztunk elő egy öt szintes épületet, mely a parkoló szinten kívül 1500 m2 bruttó szintterülettel bír.

A 10-es tömb területén egy 3500 m2-es fejlesztést irányoztunk elő.